ESPES 2024-es kongresszusi beszámoló

Az idei kongresszus Strasbourgban volt, az IRCAD-ban. Már nagyon régen szerettem volna megnézni az IRCAD-ot magát, így külön öröm volt számomra, hogy láthattam ezt a szuper, világhírű, amolyan egész földgolyón átívelő laparoszkópos képzőközpont franchise-t. Jobb, mint valaha gondoltam!

Hazánkat többen is képviseltük, jómagam és Bíró Ede Pécsről. Ede egy, míg jómagam két előadást tarthattam. Ha valakit érdekelnék az absztraktok: https://www.ircad.fr/espes2024/.

Néhány évvel ezelőtt még rendszeresen többen jöttünk az ESPES kongresszusokra, de valahogy a magyarok kikoptak erről. Pedig családiasabb, átláthatóbb, mint pl. az EUPSA kongresszus, nem magas tudományról és statisztikáról, meg állatmodellekről van szó, hanem tényleg műtéti tippek és trükkök, új módszerek bemutatása zajlik.

Igyekszem röviden, vázlatosan megírni, miket láttunk, hallottunk.

A nyílt műtétek után a laparoscopia/thoracoscopia lett a gold standard mindenhol Európában – amennyiben megoldható vele egy műtét. Aztán jött a robot... Döbbenet, de számtalan európai centrumban ez a napi rutin része. A jövő: jönnek a 3-5mm robot eszközök, illetve a laparoscopiához hasonlóan "tapintani" is lehet majd velük. Gyönyörű dolgokat operálnak vele, de a kis esetszám, a költségek miatt nem tudom, hogy Magyarországon, a gyermeksebészetben mikor lesz létjogosultsága az egésznek. Vélhetőleg az egyetemi centrumokban, a felnőtt sebészek, urológusok, nőgyógyászok, mellkas sebészek és a gyermeksebészek közös da Vincit, közös asszisztenciát kellene, hogy használjanak/alkalmazzanak, illetve együtt kellene operálniuk. De kik? Mikor? Vagy kellene néhány gyermeksebész, akik a robotikában – és most nem az átlag Heim Pálos ügyeleti malenkij robotra gondolok – elmélyednek és utazó sebészként járnák az országot, mennének az adott centrumba a beteg után?

Nekem nagyon tetszett a hólyag műtétek kapcsán, hogy ún. vesicoscopos úton operálnak. Láttunk előadást hólyag diverticulum, de ureter neoimplantatio kapcsán is. Maga az egész úgy megy, hogy történik egy standard cystoscopia, a betegségtől függően exploratio, JJ behelyezés stb. Aztán ha a hólyagot jól felfújták fizsóval, akkor centralisan a hasfalon át éles portot vezetnek a hólyagba (cystoscopos kontroll mellett), majd bilateralisan szintén 1-1 éles portot vezetnek be. Eztán leeresztik a hólyagot, kiveszik a cystoscopot, majd a centrális portba optikát vezetnek, mint a laparoscopiánál. Innentől CO2 insufflatio és olyan, mint egy laparoscopia. Szerintem nagyon elmés, különösképpen az ureter neoimplantatiok kapcsán, hiszen az ureter mobilizálás után magát a húgyvezetéket behúzzák a hólyagba és a hólyag felől képzik ki a submucosus alagutat. Így, mivel nincs "sütögetés" a hólyag mögött, a beidegzés károsítása kisebb eséllyel történhet meg.

Már pár éve hallottunk pár előadást az indocianin zöldről, de most ez lett a nagy sláger. Lényegében mindenre is jónak gondolják. Persze még egy nagy útkeresés van, de érdemes figyelnünk a dologra. Igyekszem a kapott kis füzetet beszkennelni és eljuttatni nektek is. Amiért érdemes erre odafigyelni, mert ha bármelyik osztály épp laparoscopos torony beszerzésben gondolkodik, mindenképpen érdemes – bár drágább – az indocianin festésre alkalmas tornyot beszerezni. Varicocelénél ha paratesticularisan injektálják, látható a nyirokér (persze tudjuk, hogy megfelelően felállított műtéti indikáció esetén alig van varicocele műtét már). Tumorok vérellátása kontrollálható. Partialis splenectomia, nephrectomia és májlebeny resectiok esetén kiválóan mutatja a határokat. Ahol különösképpen hasznos, azok az epeúti malformatiok műtéte. Bár előző nap, 16-24 órával korábban be kell adni, de jól telődik akkorra az epeutakban. Érdekes, hogy még nyugaton is elismerik, hogy kevés az LC, kevés a gyakorlat, így, nehogy az esetleges anatómiai variációt bárki elnézze, ajánlják cholecystectomia esetén is. Kirajzolja az epeutakat, így az esetleges hibás epeút klippelések esélye csökkenthető. Érdekes, hogy az indiai kollégák LC esetén csak 6 órával előbb adják be az indocinain festéket, mert egynapos az ellátás.

Amennyiben több sérve van egyszerre a betegnek (lágyék + epigastrialis), javasolja több szerző a PIRS műtétet az epigastrialis (!) sérv ellátására. Számomra érdekes, hisz egyre többen gondoljuk úgy, hogy a kis epigastrialis sérv, amennyiben az évek során nem nő, egyáltalán nem igényel műtétet. 

Ami nagyon szimpatikus gondolat volt viszont: a konverzió nem szövődmény! Ezt érdemes nekünk is így gondolni! 

Az ovarium dermoid cysták ellátása nem kérdés, hogy megfelelő kivizsgálás után, ovarium sparing surgery keretében kell, hogy megtörténjen. Többen az akár 10cm dermoidot is laparoscopos vagy robot (!) segítségével operálják. Érdekes előadás volt arról, hogy mit tegyünk, ha akut ovarium torsio van és valamilyen patológiát lelünk (tumor, dermoid, cysta stb). Alapvetés az akut detorsio, majd kivizsgálás. Már a műtőasztalon le kell venni a tumor markereket, illetve, ha van kismedencei folyadék, abból citológiát kell venni. Semmiképpen ne végezzünk akut, "definitív" műtétet!

Olasz munkacsoport ptx esetén teljesen elhagyta a CT vizsgálatot az ellátás során. Ha a rtg-n látszik a bulla, egyértelmű a kérdés. De ha konzervatív kezelésre, mellkas csövezésre nem javul 24 (max 48) óra alatt a ptx, akkor rögtön thoracoscopiát indikálnak, ugyanis számtalan esetben nem látta a CT a bullákat. Illetve, ha CT-n ellenoldali bullat láttak, de nem volt ptx, nem csináltak rutin rezekciót.

Jövőre Athénban lesz a kongresszus, majd 2026-ban közös IPEG-ESPES-EUPSA kongresszus lesz Bécsben. Érdemes lenne a még nálam is fiatalabbaknak járni ezekre, mert lehet apró fogásokat tanulni, kapcsolatot építeni. Felemelő érzés, hogy Shehata professzor tőlünk tudta meg, hogy végezzük a műtétét, így Magyarország is felkerül a kis térképére az előadásában. Hogy Haddad kolléga hölgykoszorúján lehet viccelődni, hogy Patkowski professzor tudja, hogy kik vagyunk. Érdemes előadást beadni, mert amit nagy számban végzünk Magyarországon műtétet, azok megállják a helyüket Európában. Érdemes bemutatni őket, akár egy kis trükköt, hogy hogyan lehet low-cost operálni...

A tanulás mellett szerencsére volt lehetőség kicsit várost is nézni, hála a busz-repülő menetrendnek.

Nekem Strasbourg különösképpen tetszett, sosem jártam ennyire élhető városban. Aki ismer, tudja, hogy szeretek mindent, ami sínen gurul... Strasbourgban 30 éves a villamos. Erről volt egy érdekes kiállítás, ami urbanizációs és környezetvédelmi kérdéseket érintett. Ugyanis amióta ennyi villamos van, a város lelassult. Alig van autó, mindenhol biciklik, rollerek és gyalogosok. Teher biciklik, meg családi bicajok: anya teker, két gyerek ül hátul. Tiszta Hollandia! A villamos csörömpöl a sétálóutcában, nincs elsőbbségadás. Mindenki udvarias, mindenhol kiülős kávézók, éttermek. Füves villamospálya, gyönyörű. Élmény volt minden áldott nap sétálni.

Belefutottam egy Gutenberg kiállításba, amin megtudhattam, hogy magát a nyomdát, a cserélhető ólombetűket Strasbourgban fejlesztette ki, de magát az első nyomtatott Bibliát már Németországban nyomtatta.

Emellett izgalmas, hogy a francia és a német hatások ennyire keverednek. Nagyon befogadóak, mosolyognak az emberek, teli vannak az utcák.

Mindenkinek ajánlom, hogy menjen el, kösse össze a kirándulást egy IRCAD képzéssel!

üdv

Fadgyas Balázs